Hogyan lett egy béranyáktól született gyerekekkel teli kaliforniai luxusvillából a „horror háza"?

2025 májusában egy Walter nevű, kéthónapos csecsemőt fejsérüléssel szállítottak kórházba a jómódú kaliforniai Arcadia egyik elővárosában. A magát az édesanyjának valló nő a rendőrségi jelentés szerint azt mondta, hogy a csecsemő véletlenül leesett az ágyról. Az orvosnak azonban valami gyanús volt: úgy vélte, Walter állapota inkább egy autóbalesetben vagy rázás következtében elszenvedett sérüléshez hasonlított.

A rendőrség gyermekbántalmazás gyanúja miatt átkutatta az impozáns villát, ahol Walter élt, és rövid időre őrizetbe vette a szüleit, a 66 éves Kuocsün Hszüant és a 39 éves Silvia Csangot. Az ügyészek szerint amit ott találtak, azt „csak úgy lehetett leírni, hogy a horror háza": a kamerákkal behálózott, labirintusszerű épületben 14, béranyától született, hat hónap és három év közötti gyermek élt, akiket a hatóságok állítása szerint naponta vertek.

Később megállapították, hogy a villa címére volt bejegyezve a pár által működtetett béranya-közvetítő ügynökség is, amelyet több béranya toborzására használtak.

Idén októberben a párt ismét letartóztatták, és gyermekbántalmazásra irányuló összeesküvéssel vádolták meg. Tagadják a vádakat, és továbbra is őrizetben vannak. Óvadékukat fejenként 20 millió dollárra (több, mint 6,5 milliárd forintra) szabták ki. Ha bűnösnek találják őket, Hszüan akár 17 év és négy hónap, Csang pedig akár 11 év és nyolc hónap szabadságvesztésre számíthat.

„A horror háza"

A pár 2021 áprilisában költözött be az arcadiai villába. Online ingatlanhirdetések szerint a 929 négyzetméteres villa még ugyanabban az évben 3,3 millió dollárért (közel kétmilliárd forintért) kelt el. Az ingatlanban kilenc hálószoba és 11 fürdőszoba, valamint egy fűtött úszómedence is található.

Los Angeles keleti részének ezt a jómódú elővárosát a helyi média a „kínai Beverly Hillsként" emlegeti. A legutóbbi amerikai népszámlálás szerint a lakosság csaknem 60%-a ázsiai, túlnyomórészt kínai származású. A háztartások jövedelme itt jóval meghaladja a legtöbb amerikai családét.

„Ezt a házat csak úgy lehet leírni, mint a horror háza, ezeknek a nagyon kicsi gyerekeknek, akik béranyasági eljárás révén kerültek ide" – mondta Nathan Hochman, Los Angeles megye kerületi ügyésze az októberi vádemelést követő sajtótájékoztatón.

A vádirat szerint a villában 32 kamerát helyeztek el. A felvételek tanúsága szerint a kisgyermekek gyakran órákon át ültek az asztaloknál. Az egyik szobában nem volt kamera, más kamerák azonban rögzítették, amint a dadák bevitték oda a gyerekeket, ezt követően pedig sikoltozás hallatszott a szobából.

Az ügyészek azt állították, hogy Walter sérüléseit az egyik dada, Csunmej Li okozta, akit súlyos testi sérülést vagy halált valószínűsítő körülmények között elkövetett gyermekbántalmazással vádoltak meg. Li továbbra is szökésben van, és még nem tartóztatták le.

A pár ügyvédje, Mitchell Krems szerint a vádak az általa áttekintett bizonyítékok „téves értelmezései" voltak – jelentette a CBS News, a BBC amerikai hírszolgáltató partnere.

Krems azt mondta, ügyfele, Hszüan ártatlan.

„Azért vették célba, mert élt azzal az alkotmányos jogával, hogy nagy családja legyen" – idézte az ügyvédet a CBS News.

Hogyan került hozzájuk ennyi gyerek?

Az Egyesült Államok a világ egyik vezető béranyasági célpontjává vált. A béranyasági folyamat során egy nő másvalaki gyermekét hordja ki. Egy, az amerikai béranyasági adatokról készült 2024-es tanulmány szerint 2014 és 2020 között a leendő szülők közel egyharmada külföldről érkezett. A nemzetközi ügyfelek legnagyobb csoportját Kína adta, ahol tilos a béranyaság: a külföldi leendő szülők nagyjából 42%-a érkezett onnan.

Az Egyesült Államokban olyan asszisztált reprodukciós technológiákon alapuló szolgáltatások érhetők el, amelyekhez sok kínai nehezen fér hozzá otthon. Az egyedülálló nők és az LMBTQ-emberek gyakran akadályokba ütköznek, ha lombikbébiprogramban szeretnének részt venni vagy le akarják fagyasztatni a petesejtjeiket. Vannak olyan párok is, akiket korábban Kína több évtizeden át érvényben lévő egykepolitikája korlátozott, és mire az 2016-ban véget ért, már fizikai nehézséget jelentett volna, hogy maguk hordjanak ki egy gyermeket. Emiatt egyesek külföldön vettek igénybe béranyát.

A bírósági iratokból kiderül, hogy Hszüan és Csang béranya segítségével vállalt gyermekre vonatkozó kérése eleinte nem keltett különösebb gyanút azokban a nőkben, akik gyermekeket hordtak ki számukra. Több béranyát a Mark Surrogacy nevű ügynökségen keresztül alkalmaztak. Bár az ügynökségeket gyakran független harmadik félnek tekintik, később kiderült, hogy a Mark Surrogacyt maga a pár működtette. Ezt két, a pár ellen egyes béranyáik által indított per szerint nem mindig hozták nyilvánosságra.

Egy cégnyilvántartási dokumentumban Silvia Csang szerepelt a Mark Surrogacy vezetőjeként, és ugyanebben az iratban a vállalat címeként a pár arcadiai villáját tüntették fel. Az október 16-i tárgyaláson MacKenzie Cameron Teymouri helyettes kerületi ügyész azt is közölte a bíróval, hogy Hszüan és Csang otthonukból működtetett béranya-közvetítő ügynökségén keresztül egyetlen más leendő szülőt sem párosítottak béranyával.

Az egyik béranya, Tronderrica James 2025-ben kártérítési pert indított a pár ellen, többek között csalásra és szándékos megtévesztésre hivatkozva. Azt állította, hogy Csang kezdetben nem hozta nyilvánosságra a Mark Surrogacyhez fűződő kapcsolatát, és ha ismerte volna a megállapodás valódi természetét, nem vett volna részt benne. James nem válaszolt a BBC interjúkérelmére.

A vádlottak később indítványt nyújtottak be a kereset elutasítására, arra hivatkozva, hogy a nőnek nem volt megfelelő jogalapja a perindításhoz. Az ügy továbbra is folyamatban van.

Öt másik nő, Stacy Raelyn King, Evelyn Senolos Areja, Kayla Elliott, Hallie Hernandez és Vanity McGoveran hasonló tapasztalatokról számolt be egy külön perben, amelyet augusztusban indítottak Kuocsün Hszüan és Silvia Csang ellen. A kereset szerint Csang nem hozta nyilvánosságra sem a saját, sem Hszüan kapcsolatát az ügynökséggel, és azt sem, hogy valójában hány gyermekük született.

„Mindegyik felperessel azt hitették el, hogy ő az egyetlen nő, aki gyermeket hord ki a párnak, és hogy egy családot segít hozzá egyetlen, szeretettel várt gyermekhez" – állt a keresetükben.

A pár egy másik, külső béranya-közvetítő ügynökség, a kaliforniai Babytree Surrogacy szolgáltatásait is igénybe vette. Patrick Jü, a Babytree alapítója a BBC-nek azt mondta, hogy Hszüan 2018-ban kereste meg őket.

Jü elmondása szerint Hszüan azt állította, hogy nagy családot szeretne. Segítettek Hszüannak kapcsolatba lépni több olyan nővel, akik legalább négy gyermeket szültek neki.

„Amikor a hírekből értesültünk arról, hogy vizsgálat indult ellene, akkor tudatosult bennem először, hogy ilyen sok gyermeke van. Azonnal megszakítottuk vele az együttműködést" – mondta Jü.

Az egyik nő azonban, akivel 2024-ben párosították Hszüant, már várandós volt, amikor tavaly májusban napvilágra került Walter sérüléseinek ügye. A hatóságok a gyermekbántalmazás gyanújának rendőrségi kivizsgálása idejére mind a 21 gyermeküket védőőrizetbe helyezték.

Jü a BBC-nek azt mondta, hogy szervezett egy találkozót a pár és az akkor frissen teherbe esett béranya között. Elmondása szerint a pár nagyon magabiztosnak tűnt, és azzal nyugtatta a béranyát, hogy jól bánnak a gyermekekkel. A nő úgy döntött, folytatja a folyamatot, és 2026 elején életet adott egy gyermeknek.

Nincs jogszabályban meghatározott felső határa annak, hogy egy leendő szülő hány béranyasági eljárást kezdeményezhet, és arra sincs előírás, hogy ezt az információt nyilvánosságra kellene hoznia – mondta Dr Liang Jü, az Amerikai Reprodukciós Orvostudományi Társaság kínai különleges érdekcsoportjának alelnöke és az Old Dominion Egyetem reprodukciós klinikai tudományok programjának igazgatója.

Liang szerint egyes közvetítőknek vagy ügynökségeknek lehetnek saját követelményeik, de ezt törvény nem írja elő. Egy pár egyszerre több különböző ügynökséggel is együttműködhet anélkül, hogy az összes információt teljeskörűen megosztaná mindegyikükkel.

„Ez szürke zónát teremt a jogban és az ágazati szabályozásban."

Liang hozzátette, hogy ebben a szürke zónában számos, gazdag ügyfeleket érintő példával találkozott, és nem csak kínaiakkal. Az adatvédelmi szabályok, valamint az orvosokkal és termékenységi klinikákkal kötött titoktartási megállapodások miatt azonban az esetek többségéről nem szerez tudomást a nyilvánosság.

„Más szóval az ilyen jellegű magatartásnak – mint amilyet Hszüannak tulajdonítanak – volt már előzménye."

A BBC megkereste Hszüan és Csang ügyvédeit az állításokkal kapcsolatban. Mitchell Krems, aki mindkettőjüket képviseli, nem válaszolt. A Csangot képviselő Matt Koohanim azt mondta, hogy az ügyet a megfelelő jogi eljárások keretében rendezik.

A szülők

Az október 16-i tárgyaláson Teymouri azt mondta a bírónak, hogy vagyonuk nettó értéke 2025-ben jelentősen meghaladta a 100 millió dollárt (32 milliárd forintot).

Teymouri hozzátette, hogy Hszüan három útlevelét találták meg: egy mexikóit, egy kínait és egy amerikait.

A kínai média szerint Hszüan 1959-ben született a kelet-kínai Csöcsiang tartományban. Tizennyolc évesen könyvelőként kezdett dolgozni egy állami tulajdonú élelmiszeripari vállalatnál Ürümcsiben. 1997-ben az ürümcsi-i népi gyűlés, majd 2008-ban a Hszincsiang Autonóm Terület népi gyűlésének képviselője lett. Ez utóbbi a tartományi törvényhozásban betöltött, egy amerikai állami képviselőéhez hasonló tisztség.

A közéletben azután is aktív maradt, hogy az Egyesült Államokba költözött. Az „Amerikai Hszincsiang Kereskedelmi Kamara" elnöke és a „Kína–Amerika Szövetség" alelnöke lett, és már 2019-ben nyilvános rendezvényeken jelent meg.

A BBC által látott egyik fényképen Hszüan kézen fogva látható Arcadia korábbi polgármesterével, Eileen Vanggal egy 2022-es rendezvényen. Vang abban az évben folytatott polgármester-választási kampánya során Hszüan 4900 dollárt (kb. 1,6 millió forintot) adományozott egy, a saját nevén bejegyzett vállalaton keresztül. Vang idén májusban lemondott Arcadia polgármesteri tisztségéről, miután az amerikai igazságügyi minisztérium azzal vádolta meg, hogy Kína illegális ügynökeként tevékenykedett. Bűnösnek vallotta magát a bűncselekmény vádjában.

Kevesebbet lehet tudni az ingatlanügynökként dolgozó Csangról. Hszüan és Csang nem voltak házasok. A bírósági iratok szerint Csang korábban egy másik férfi felesége volt, akitől 2022-ben vált el.

Mi fog történni a gyerekekkel?

Egy, a hónap elején tartott tárgyaláson Teymouri azt mondta a bírónak, hogy 26 gyermek érintett a család ügyében.

A vádirat szerint Csang 2025 májusában egy táblázatban összesen 21 gyermek adatait tartotta nyilván. A gyermekeket állami gondozásba vették. Azóta további öt gyermek született – számolt be róla 2026 januárjában a CBS News, a BBC amerikai partnere.

Az egyik, béranya által világra hozott gyermek továbbra is a béranyjával él Virginiában. Melissa Epps, a házaspár által megbízott béranya várandós volt, amikor tavaly értesült a nyomozásról, és úgy döntött, hogy magánál tartja a gyermeket.

A házaspár szerződésszegés miatt pert indított Epps ellen, és a kislány visszaadását, valamint egymillió dollárt (kb. 329 millió forintot) követelt tőle. Eppsnek eleinte nem volt ügyvédje, ezért saját magát kellett képviselnie a bíróságon, mígnem Pamela DeCamp, a Virginia Legal Aid Society ügyvédje elvállalta az ügyét.

Epps nem kívánt interjút adni a BBC-nek. A BBC-nek eljuttatott nyilatkozatában ügyvédje, DeCamp azt mondta, „nagyon hálásak a Los Angeles-i kerületi ügyészség erőfeszítéseiért, hogy igazságot szolgáltasson a kisgyermekeknek".

Az ügyük jövő márciusig folytatódik. A kislány a szociális szolgálat felügyelete alatt áll, de jelenleg Eppsszel él. Nemrég ünnepelte első születésnapját.

„Továbbra is biztonságban és boldogan él Virginiában. Bízunk benne, hogy ez így is marad" – mondta DeCamp.

Ezt a cikket újságíróink írták és lektorálták, a fordításhoz mesterséges intelligencia által támogatott eszközök segítségét használták, egy kísérleti projekt részeként.

Szerkesztette: Paulikovics Zsófia